Lakk

MEGHATÁROZÁS

Vékony, kemény, fényes, olajban oldhatatlan lerakódás, amely elsősorban szerves maradékból áll, és a színintenzitás alapján a legkönnyebben meghatározható.Nem könnyen eltávolítható tiszta, száraz, puha, szöszmentes törlőanyaggal, és ellenáll a telített oldószereknek.Színe változhat, de általában szürke, barna vagy borostyán árnyalatokban jelenik meg.Forrás: ASTM D7843-18

HOGYAN KÉPZIK A LAKKOT

A kenőanyagok jellemzően kémiai, termikus, mechanikai igénybevétel hatására lebomlanak, ami felgyorsítja az olaj oxidációs reakcióját, és a lakkképződés az oxidációval kezdődik.

1. fázis: Oxidáció

-Kémiai:Az olaj öregedésével számos kémiai reakció játszódik le.Az olaj oxidációja számos bomlástermékhez vezet, beleértve az oldhatatlan részecskéket és savakat.A hő és a fémrészletek (vas, réz) jelenléte felgyorsítja a folyamatot.Ezenkívül az erősen levegőztetett olajok sokkal érzékenyebbek az oxidációra.

-Termikus:Ha légbuborékok kerülnek az olajba, az olaj súlyos meghibásodását okozhatja a PID (nyomás által kiváltott dízelgyártás) vagy PTG (nyomás által kiváltott termikus lebomlás) néven ismert körülmények miatt.A helyi hőmérséklet meghaladja az 538 ℃-ot, amikor a légbuborékok nagy nyomás alatt összeomlanak, ami szintén termikus degradációhoz vezet.

-Mechanikai:A „nyírás” akkor következik be, amikor az olajmolekulák szétszakadnak, miközben mozgó mechanikai felületek között áramlanak.

2. fázis: Polimerizáció

A polimerizáció akkor megy végbe, amikor az oxidációs termékek és az additív reakciók egyesülnek, és nagyobb molekulatömegű hosszú láncú molekulákat hoznak létre.Ezek a molekulák polarizáltak.A molekuláris polimerizáció sebessége a hőmérséklettől és az oxidációs melléktermékek koncentrációjától függ.

3. fázis: Oldhatóság

Azt jelzi, hogy a hőmérséklet közvetlenül befolyásolja a molekulákat az oldatban.Mivel az oxidáció során folyamatosan keletkeznek melléktermékek, a folyadék közel van a telítési ponthoz.

A szemcsés lakk lerakódásáért felelős folyamat visszafordítható.A legtöbb esetben a lakk kialakulása után visszaszívódhatnak a folyadékba, és lebomlanak, ha a kenőanyag oldhatósága megnő.

4. fázis: Csapadék

A folyadék nem tudja feloldani az új polimerizált molekulákat a telítési pont elérésekor, vagy a folyadék áthalad a hideg zónákon (Az oldhatóság csökken, ha a hőmérséklet csökken).Mivel további oxidatív termékeket nem lehet oldatban tartani, kicsapódnak és lágy részecskéket képeznek (iszap/lakk).

5. fázis: Agglomeráció

Az oldhatatlan lágy részecskék könnyen agglomerálódnak, és nagyobb molekulatömegű nagyobb polarizált részecskéket képeznek.

6. fázis: Lakk képződött

A fémek polárisabbak, mint ezek a polarizált részecskék, így könnyen felhalmozódnak a fém felületén (hűvös zónák, finom átlátszóság, alacsony áramlás), ahol ragadós réteg (lakk) képződik, és több részecskét vonz be hozzá.Így keletkezett a lakk

Lakk Harzds

◆Szelepek beragasztása és beragasztása

◆Túlmelegedett csapágyak

◆A hőcserélők hatékonyságának csökkenése

◆A kritikus alkatrészek és szelepek fokozott kopása

◆A gépek, kenőanyagok, szűrők és tömítések rövidebb élettartama

A LAKK KITEKINTÉSÉNEK MÓDJA

A lakk jelenlétének költséges következményei miatt figyelemmel kell kísérnie a kenőrendszer lakkpotenciáljának állapotát.A legszélesebb körben alkalmazott technikák azMembránfoltos kolorimetria(MPC ASTM7843).Ez a vizsgálati módszer az oldhatatlan szennyeződéseket a használatban lévő turbinaolaj mintájából egy foltra vonja ki (0,45 µm-es membránnal), és a membránfolt színét spektrofotométerrel elemzik.Az eredményeket ΔE értékként adjuk meg.

MEGOLDÁSOK A LAKKOLTÁVOLÍTÁSHOZ

Modell	Oldható lakk	Oldhatatlan lakk	Víz
WVDJ	√	√	√
WVD-II	√	√
WJD		√
WJL		√